A tápérték jelölés az élelmiszeripar egyik legsarkalatosabb pontja

Készítette:  
Értékelje az írást
(0 szavazat)

A tápérték jelölés az élelmiszeripar egyik legsarkalatosabb pontja. A cégeket számos jogszabály köti a megfelelő adatok feltüntetésére.

Hiszen a címkék segítik a fogyasztók döntését a termék választást illetően, legyen szó akár egészségtudatosságról, akár valamilyen ételérzékenységről vagy cukorbetegségről. Mégis a legújabb statisztikák szerint egy átlagos fogyasztó 0,25-1 másodpercet tölt az élelmiszercímke tanulmányozásával. Ezért is fontos az új jogszabály, mely mind a vevő, mind pedig a gyártó számára segítséget nyújt. 2016. december 13-tól a tápértékjelölés kötelező lesz a 1169/2011/EU rendelet értelmében.

A 2011-es szabályt fokozatosan igyekeztek bevezetni a hatóságok az élelmiszergyártók körében. 2011-tól kezdve elkezdődött egy átmeneti időszak, mely alatt a régi és az új tápértékjelölést is alkalmazni lehetett. 2014. december 13-tól önkéntes volt a jelölés, azonban ha alkalmazták, akkor az új jogszabály szerint kellett eljárni. 

De miről is szól valójában 1169/2011/EU rendelet?

A jogszabály legfőbb célja a fogyasztók megfelelő információkkal történő ellátása az egészséges táplálkozás szempontjából és az elhízás megelőzése. Választási lehetőséget kínál és információkat közöl a vevőkkel.

Az új szabályozás értelmében a különböző feldolgozott élelmiszereken kötelező alkalmazni:

·         A szabvány által előírt megjelenítést (betűméret, látómező, táblázatos forma).

·         A tápértékadatokat a mintatáblázatban megadott sorrendben.

·         Az információt 100 g/100 ml mennyiségre vonatkoztatva.

·         Az energiatartalmat kJ/kcal sorrendben megadni.

·         Minden további tápanyag mennyiséget grammban feltüntetni.

·         Ha termék energiatartalma, vagy egy összetevő mennyisége elhanyagolható, akkor azt a tápérték jelölési adatok közvetlen közelében kell feltüntetni.

·         Az allergéneket megfelelő kiemeléssel (félkövér vagy aláhúzott betűk).

·         Egyes húsfélék eredetének jelölését.

 

A tápértékadatok mintatáblázata

                                    Átlagos tápérték 100 g/100 ml termékben

Energia

kJ/kcal

Zsír

         amelyből telített zsírsavak

g

g

Szénhidrát

          amelyből cukrok

g

g

Rost

g

Fehérje

g

g

 

 

Most pedig nézzük a 1169/2011/EU rendelet szerint kötelező és nem kötelező adatok feltüntetését:

Energia

kJ/kcal

Kötelező vagy nem kötelező

Zsír

amelyből

           telített zsírsavak

          egyszeresen telítetlen             zsírsavak

          többszörösen telítetlen          zsírsavak

g

 

g

g

 

g

kötelező

 

kötelező

nem kötelező

 

nem kötelező

Szénhidrát

amelyből

           cukrok

           poliolok

           keményítő

g

 

g

g

g

kötelező

 

kötelező

nem kötelező (javasolt, ha tartalmaz)

nem kötelező

 

Rost

g

nem kötelező ((javasolt, ha tartalmaz)

 

Fehérje

g

kötelező

g

kötelező

Vitaminok és ásványi anyagok

g

nem kötelező

 

A tápanyag-összetétel megadása átlagértékekkel kell, hogy történjen. Ezek az értékek meghatározhatók: laboratóriumi vizsgálatokkal, felhasznált összetevőkből vagy általános adatokból számításokkal. Az élelmiszeripari cégek számára a rendelet tartalmazza az átlagérték átszámítási útmutatót is.

A jelölésről és a betűnagyságról

Minden kötelező adatot feltűnő helyen kell jelölni a betűméretre vonatkozó szabályok alapján. A nyomtatott kis „x” betű magassága minimum 1,2 mm kell, hogy legyen. Ha csomagolás legnagyobb felülete kevesebb, mint 80 cm2, akkor a betű magassága legalább 0,9 mm.Ezenkívül a kontrasztra is érdemes ügyelni. Fontos, hogy tápanyagjelölést teljesen ugyanazon látómezőben kell elhelyezni, az előírt sorrend szerint.A legfontosabb adatok (energia vagy tápérték) önkéntes alapon megismételhetők a fő látómezőben, segítve a felhasználó gyorsabb tájékozódását a lényeget kiemelve. Vitaminok és ásványi anyagok jelölése esetében a beviteli referencia értékeket/százalékokat kell megadni, 1 felnőtt ember szükségletére vonatkoztatva.

A gyártóknak fontos figyelembe venniük az 1924/2006/EK rendeletet is, amely útmutató az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag összetételre és egészségre vonatkozó állításokról. Ha az adott terméken például feltüntetik, hogy Omega-3 zsírsavakban gazdag, akkor ezt igazolni kell tudni a hatóság fele illetve a tápanyag táblázat közelében is jelölni kell.

Előrecsomagolt és nem előrecsomagolt termékek

Előrecsomagolt élelmiszer esetében a kötelező tájékoztatást közvetlenül a csomagoláson illetve az arra rögzített címkén kell jelezni. Ez esetben a címkének jól láthatónak, olvashatónak és letörölhetetlennek kell lenni.  A nem előrecsomagolt termék esetében a tápértékjelölés korlátozódhat csak az energiaértékre vagy az energiaértékre és a zsír, telített zsírsavak, cukrok és só mennyiségére is. 

A tápértékjelölés nélküli csomagolóanyagot 2016. december 12-ig lehet felhasználni. A már becsomagolt termékeket pedig a készlet erejéig illetve a minőség megőrzési idő végéig lehet értékesíteni.

Mikor nem kötelező a tápértékjelölés használata?

·         olyan csomagolásban vagy tárolóedényben található élelmiszerek, amelyek legnagyobb felülete kisebb, mint 25 cm2

·         kistermelői és kézműves termékek

·         nem előrecsomagolt élelmiszerek

·         az 5. mellékletben felsorolt élelmiszercsoportok:

o   feldolgozatlan termékek

o   egy összetevős termékek: só, cukor, cikória, fűszer, gyógynövény, kávé, virágméz, ecet

o   kistermelői termékek

 

 

Feldolgozatlan termékek, olyan élelmiszerek, amelyeken még nem végeztek feldolgozást, és ide tartoznak a szétválasztott, részekre osztott, elvágott szeletelt, kicsontozott, darált, őrölt, vágott, tisztit ott, darabolt, kifejtet, tört, hűtött, fagyasztott, mélyfagyasztott és kiolvasztott élelmiszerek a 852/2004/EK higiéniai rendelet szerint.

A só és a cukor megnevezés értelmezése

Cukrok alatt értjük az élelmiszerben jelen lévő összes monoszacharidot és diszacharidot, kivéve a cukoralkoholokat. Vagyis a tejcukor és a gyümölcscukor is beleértendő.

alatt a termék teljes természetesen is megtalálható nátrium tartalmából kiszámított sóegyenérték-tartalmat érti a rendelet: só = nátrium x 2,5. Rendszerint a címkék a nátrium természetes jenlétéből származó sókat is mutatni szokták.

 

Az adagok jelölése – INBÉ helyett RBÉ

Az 100 g/ml mennyiségben megadott adagok jelöléséhez kínál segítséget a Referencia Beviteli Érték (RBÉ) élelmiszerjelölési rendszer alkalmazása.  Csak könnyen felismerhető adagoknál illetve egységeknél használható (például szilvás gombóc esetében: 1 adag = 3 gombóc). Egy adag egy adott élelmiszer olyan mennyisége, amelyet egy egyén várhatóan és ésszerű módon elfogyaszt. Ez a jelölésmód segít a fogyasztónak, hogy közvetlenül lássa annak a tápanyagnak vagy energiának a mennyiségét, amelyet egy adag élelmiszer tartalmaz. 

Elolvasva: 1408 alkalommal Utolsó frissítés: kedd, 29 november 2016 20:05

Írja meg véleményét

A *-al jelölt mezők kitöltése kötelező. HTML kód használata nem engedélyezett!

 

Nem akarsz lemaradni? Kövess minket!

 

Az itt közzétett összetétel adatok cask tájékoztató adatok, az információk folyamatos frissítésén dolgozunk, de minden gyártói változást nem tudunk azonnal átvezetni. A tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A weboldal tartalma az üzemeltető szellemi terméke, amely kizárólag a vonatkozó törvényi kereteken belül használható fel. A cikkek megírása non profit jellegűek, nem volt befolyása a tartalmi részre egyetlen gazdasági társaságnak sem. A cikkben közzétett információk és adatok informatív jellegűek és szubjektívek. Előzetes írásbeli beleegyezés nélkül a weboldal tartalmi alkotóelemei sem nyilvános sem zárt adatbázisokban nem tárolhatóak. Beleegyezés megléte esetén sem változtathatók meg a weboldal tartalmi és formai alkotóelemei közzététel céljából, ill. azok nem használhatók fel a weboldal céljaitól eltérően.

Adatvédelmi tájékoztató

Weboldalunkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért elősegítéséért.
Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.