Tízből egy felnőtt nem iszik tejet, de sokkal ijesztőbb, hogy 62 százalékunk savanyított tejterméket sem fogyaszt – derül ki az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) 2014-es eredményeinek friss elemzéséből. Eközben viszont a fehérjebevitel meghaladja az ajánlott értéket. Érdemes az ajánlások tükrében levonni a következtetéseket a jövő termékfejlesztési irányaihoz.


A jelenleg érvényes hazai táplálkozási ajánlás szerint az egészséges felnőtteknek napi fél liter tej vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejtermék javasolt. Már az ajánlásból is látható, hogy a hangsúly nem a tej, illetve a tejtermékek fehérjetartalmán, hanem a kalciumon van. Táplálkozásunkban ugyanis ez az élelmiszercsoport tartalmazza a legtöbb és legjobban hasznosítható kalciumot, amely a vázrendszer, azaz a csontok épségének fenntartásáért felelős. Persze a kalcium nemcsak a magyar lakosságot jelentős mértékben sújtó csontritkulás (közel egymillió honfitársunk érintett a betegségben, és évente mintegy hetvenezer csonttörés írható a számlájára) megelőzésében fontos, hanem számos élettani folyamatban is nélkülözhetetlen szerepet tölt be.

Sajnos, mi magyarok kevés tejet és tejterméket fogyasztunk: a férfiak átlagosan 243, a nők 248 gramm/nap mennyiséget. Ez még így is a napi átlagos kalciumbevitel több mint felét fedezi: a naponta elfogyasztott mintegy 721 milligramm kalciumból 382 milligramm származik tejből és tejtermékekből. Ez azonban még így sem éri el az ajánlott 800-1000 milligramm/nap értéket. Azonban érdemes egy másik fontos tápanyag, a fehérjék szempontjából is megnézni a tejtermékeket.

Az OTÁP adatai szerint a magyar felnőtt lakosság átlagosan napi 88,3 gramm fehérjét fogyaszt el, ennek elég kis része, körülbelül 16 százaléka származik tejtermékekből. Az érvényben lévő ajánlást tehát jóval meghaladja a fehérjebevitel: míg a felső határ 0,8 gramm lenne testtömeg-kilogrammonként, addig mi magyarok ezt 50 százalékkal túlteljesítve, napi 1,2 grammot fogyasztunk belőle. A TÉT Platform által a 11-18 éves magyar fiatalok körében végzett kutatás szerint a gyerekek is túl sok fehérjét fogyasztanak: a legmagasabb átlag a 11-12 éves fiúk esetében mérhető, 2,1 gramm/testtömeg-kilogramm mennyiségben. Eközben tejből és tejtermékből valamivel többet, napi 309 grammot fogyasztanak a fiatalok.

Jogosan adódik a kérdés: honnan származik ez a többlet-fehérjebevitel? Mivel az elfogyasztott fehérje összesen 60 százaléka állati eredetű, a válaszért nem kell messzire menni: a hús és a húskészítmények sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá a fehérjebevitelhez, mint a tejtermékek. A lakosság egészségének tehát kedvező lenne, ha a fogyasztás szerkezete változna: kevesebb húst és húskészítményt, több tejterméket és teljes kiőrlésű gabonát, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanánk. Ezzel a szintén magas zsírfogyasztásunkat is mérsékelni lehetne: a mérések szerint az ajánlott 30 energiaszázalék helyett ez inkább 38 százalékot tesz ki az étrendünkben.
–  Szervezetünknek minden nap szüksége van minőségi fehérjékre, mivel anyagcserénk során számos típust nem tud szintetizálni, ezeket külső forrásból kell fedeznünk, amelyre a tej és a tejtermékek talán a legideálisabb forrást jelentik. Korábban úgy gondolták, hogy a magas fehérjefogyasztás máj- és veseproblémákat okozhat, ez azonban nem igazolható teljes bizonyossággal. Az viszont kétségtelen tény, hogy a túl sok fehérje bevitele megváltoztatja a bélflóra összetételét, kedvezőtlen irányba eltolva azt. A fehérjedús étrend növeli a kalciumürítést, és emeli a B6-vitamin szükségletet, de megfigyelték fáradékonyság, ingerlékenység kialakulását is ilyen esetekben  –  mondta a túlzott fehérjebevitel hatásairól Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője.

Egyre elterjedtebb a magas fehérjetartalmú étrend; a fehérjetartalmú étrend-kiegészítők fogyasztása mellett a fehérjével dúsított élelmiszerek fogyasztása is növekszik, különösen külföldön. A szakember szerint azonban ez Magyarországon legfeljebb marketingszempontból lehet érdekes, hiszen fehérjehiányról nem beszélhetünk.
–  Jól körülírható csoportok esetén van igény a magasabb fehérjetartalmú, dúsított élelmiszerekre is, ilyenek lehetnek például a versenysportokat űzők vagy a testépítők, de az átlagos fogyasztók esetében az ilyen termékek legfeljebb marketing szempontból lehetnek érdekesek. Ennek oka az, hogy táplálkozásunk így is kiegyensúlyozatlan, sok fehérjét és zsírt tartalmaz. Sokkal inkább a fehérjefogyasztás szerkezetén volna mit javítanunk, amelyhez hozzájárulhatnak a zsírszegény tejtejtermékek is.

 

(Forrás: TÉT Platform)

 

Nem akarsz lemaradni? Kövess minket!

 

Az itt közzétett összetétel adatok cask tájékoztató adatok, az információk folyamatos frissítésén dolgozunk, de minden gyártói változást nem tudunk azonnal átvezetni. A tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A weboldal tartalma az üzemeltető szellemi terméke, amely kizárólag a vonatkozó törvényi kereteken belül használható fel. A cikkek megírása non profit jellegűek, nem volt befolyása a tartalmi részre egyetlen gazdasági társaságnak sem. A cikkben közzétett információk és adatok informatív jellegűek és szubjektívek. Előzetes írásbeli beleegyezés nélkül a weboldal tartalmi alkotóelemei sem nyilvános sem zárt adatbázisokban nem tárolhatóak. Beleegyezés megléte esetén sem változtathatók meg a weboldal tartalmi és formai alkotóelemei közzététel céljából, ill. azok nem használhatók fel a weboldal céljaitól eltérően.

Adatvédelmi tájékoztató

Weboldalunkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért elősegítéséért.
Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.